­

2016. április 19.

Tiszta kód, 4. rész – TDD a gyakorlatban

Itt az idő, most vagy soha: írjunk webáruházat tesztvezérelten! Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogy hogyan is működik ez a TDD kérdés a gyakorlatban.

Tiszta kód, 3. rész – Hogyan nyúljak legacy kódhoz?

Ki ne szeretne nulláról kezdeni egy projektet? A tapasztalt fejlesztők körében a “green field” olyan hívó szó lett, mintha ingyen sört és pizzát osztanának. Sajnos a valóságban szinte mindig van egy “régi rendszer”, ami “működik valahogy”, csak ezt meg azt még bele kellene rakni.

Tiszta kód, 2. rész: teszteljünk TDD-vel!

Az előző részben arról értekeztünk, hogy egyáltalán miért érdemes tesztelni. Ebben a részben bele is vágunk a kellős közepébe és megnézzük, hogy hogyan is zajlik egy egységteszt írása.

2016. március 29.

Tiszta kód, 1. rész: teszteljek vagy ne teszteljek?

Minden program köztudottan tartalmaz legalább egy hibát. Néha kezeljük, néha a szőnyeg alá söpörjük. Hogyan lehet automatizálni a tesztelést? Érdemes egyáltalán vele vesződni?

2016. február 29.

Low level debugolás, 1. rész: strace

Teljesen mindegy, hogy fejlesztünk vagy üzemeltetünk, időnként előfordul, hogy olyan szoftvert kell életre lehelnünk, amely kódminősége finoman szólva hagy némi kívánni valót maga után. Ilyen esetben nem mindig praktikus elkezdeni a szoftver kódját nézegetni, sokszor célszerűbb sokkal mélyebben nekifogni a feladatnak.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy hogyan lehet megjeleníteni egy program rendszerhívásait Linux platformon az strace utility segítségével.

Időkezelés a programozásban

Talán nincs még egy olyan téma a fejlesztés terén, ahol annyi hibát és téves értelmezést látok, mint az időkezelésben. Tény, hogy valóban nem egyszerű kérdés, rengeteg mindennel kell foglalkoznunk, az időzónáktól kezdve, a téli/nyári időszámításon át, a szökőmásodpercekig.

Sokan azt gondolják, hogy elegendő minden időt UTC-ben tárolni, ám sajnos ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy helyesen kezeljük az idő-jellegű adatainkat.

Load More Posts